Tekintettel arra, hogy a választási kampány immár elkerülhetetlenül a célegyenesbe látszik fordulni, a médiában ehhez kötődő közlések már ez ideig is az átlagos sokszorosára ugrottak, s ez várhatóan exponenciális növekedést mutat majd az előttünk álló időszakban. Mint minden emocionálisan túlfűtött időszakban, ezekben a sorsdöntő órákban is igen könnyen nyer utat (sajnos!) verbális megnyilatkozásainkban a felületesség, a pongyolaság, az oda nem figyelés.

Jómagam egyetlen, ám vírusként terjedő helyesírási vétségre – mint típushibára – szeretném felhívni a figyelmet:

A magyar helyesírás szabályai közelmúltban megjelent 12. kiadásának (Akad. Kiadó, 2015) 92. pontja – alapul véve és alkalmazva a hangjelölésnek az egyszerűsítő írásmód szerinti elvét – rendelkezik a többjegyű betűk kettőzött alakjának helyes írásmódjáról, amely e pontban megkülönbözteti annak tőszókban és toldalékos alakokban, illetve összetett szavak összetételi határán történő használatát, helyes lejegyzését. A szóösszetételekkel kapcsolatban egészen pontosan így rendelkezik: „Nem egyszerűsítjük azonban az összetett szavak tagjainak határán találkozó azonos kétjegyű betűket: kulcscsomó, jegygyűrű, nagygyűlés, fénynyaláb, díszszázad, észszerű, mészszerű.”

Ennek fényében tartom fontosnak felhívni a figyelmet, hogy a nyomtatott és elektronikus, azon belül is a közösségi média cikkeiben-posztjaiban e napokban ezerszámra jelenik meg a következő helytelen – és épp ezért elfogadhatatlan – alak: fasszopó.

A fentebb idézett szabály figyelembevételével a helyes alak ugyanis: faszszopó.

Legyünk igényesek, ha már mindenképpen rendet szeretnénk előbb-utóbb ebben az országban.