Erről egy barátomtól hallottam először. 

Ismerőseivel autóztak, és valami Ferrari-katalógus került szóba, olyan dolog, amelyet – érdeklődésétől távol lévén – soha az életben nem keresett sem a könyvesboltban, sem a Google-on, sem sehol. Erre egy fél óra múlva milyen reklám jelenik meg a telefonján? Hát egy Ferrari-katalógusé. Mert hogy az applikáció veheti a hangot is, vagy mi a fityfene.

Gyönyörű.

Mesélem a feleségemnek, mondom, tegyünk próbát.

Az étteremben, ahol ülünk, negyed órát csak az ágybetétekről beszélünk, hogy a matracok így, az ágybetét úgy. És hogy vegyünk. Egy vagonnal. Megnyitom a telefont, a legelső reklám: gyönyörűbbnél gyönyörűbb matracok, ágybetétek, most még olcsóbban, termelői áron és így tovább. Elképesztő. Zsuzsi vált:

– Én egy Porschét akarok! Piros Porschét!

Nem hiszem el: Porsche Hungária, most olcsó a Volkswagen. Hihetetlen. 

Itt azonban leáll a műsor, bármit próbálunk, nincs reakció. Pedig próbálkozunk mindennel: bőrönddel, svájcibicskával, hajsütővassal, helikopterrel, összecsukható gízai piramissal – semmi. A gép kiszagolta, hogy palira vesszük, fityiszt nekünk. 

Közben a szomszéd asztalnál baromi hangoskodás, ordenáré lárma, már épp fordulok, hogy lehetne tán csendesebben, de Zsuzsi legyint: hagyjam. Igaza van, nem szólok, de azért állati idegesítőek.

Önkéntelenül rápillantok a telefonra, a képernyőn új reklám: benzinmotoros láncfűrész, tavaszi árengedménnyel.

Na. Mégiscsak működik ez.